letsgotousa

Denverből egy szokásos boltolás és parkban reggelizés, frizbizés után indultunk el.

(egy jó reggeli a parkban)

Mivel a következő helyről (Gunnisonból) a szállásadónk nem válaszolt, kapcsolatba léptünk egy Paonia nevű falucskában élő alternatívával. Ezen az útszakaszon különböző hangulatú festői tájak tömkelegén haladtunk át, tele mindenféle hegyekkel, sziklákkal.

(távolban a Sziklás-hegység)

Meg is álltunk egy kis útmenti tavacskánál, és olyat horgásztunk, hogy csak na!

(ott mutatom a horgászat)

(vörös sziklák)

(barna sziklák)

Ordas nagy viharba keveredtünk, villámokkal meg minden, ilyen időben kellett felfújni a leeresztett kerekeket. Paoniába beérvést (ami egy másfélezres kis falu, így megkaptuk az amerikai kántrifílinget) még az úton összefutottunk Bennel, az itteni házigazdánkkal és nőjével. Lepakoltunk hama', és benéztünk a helyi korcsmába, ahol elég sok hippiszerű arc volt, volt ingyen földimogyi, aminek a héját csak úgy a padlóra kell szórni, így tele is volt vele. Volt egy hölgy, aki kántrit gitározott közben, és kipróbáltuk a helyi sörkülönlegességeket.

(Paonia korcsmája, középen Dr. House)

Estére bevásároltunk, hogy sáfrányos pennét készíthessünk, és istenien sikeredett, hozzá bazsalikomos paradicsomot toltunk.

(vacsi)

A reggeli rántotta után elindultunk. Útközben volt egy óraátállítás is, úgyhogy "nyertünk" egy órát. A tag elmászott túrázni a hegyekbe, úgyhogy volt egy kis időnk és lenéztünk a parkba frizbizni, meg elmentünk bevásárolni, majd megvártuk őket a teraszukon.

(hazafele a frizbizésből)

Mivel ők vártak egy beköltöző lakótársat, elmentünk magunk megnézni a belvárost, itt volt egy ingyenes buszjárat is, ami segített. 

(belvárosi felhőkarcolók)

(sétálóutca a belvárosban)

(Helennel, svéd származású a vendéglátónkkal a pecó előtt)

Egy kis kitérő az étkezési szokásokról:

Mostanában túl sok gyorskaját eszünk, főleg mekiben, mert itt van ingyen wifi és konnektor is. Most is épp egy ilyen helyről dobjuk össze ezt a poszt. Azért próbálunk alternatívákat is találni amik finomak is és olcsók is, viszont ez nem egyszerű feladat. A grillcsirke-kenyér-paradicsom ötvözete egyelőre az egyetlen versenytárs, már több ízben választottuk ezt.

(grillcsirkézés a parkolóban)

Út közben megjelentek mini olajkutak, meg végtelen cirokmezők.

Hayshez közeledvén a vendéglátóinkkal már sms-ben lebeszéltük milyen finomakat fogunk kajálni. Mire odaértünk, már tálalták is a bolognai spagettit.

(Mmmm, yummy)

Hogy ledolgozzuk a kalóriákat, kimentünk az egyetem parkjába slacklineozni, frizbizni meg labdázni.

(Bence egyensúlyozik a slackline)

Visszatérvén Danika olyan palacsintát csinált, amiért az egyik habverő az életével fizetett, de legalább jól sikerült.

(pala vacsi)

Közben Mitko Rita matematikai bizonyításáról folytatott magasröptű beszélgetést, majd alvás.

Szerencsére nem kellett korán kelnünk és a terv se sürgetett minket túlságosan, úgyhogy kényelmesen kihevertük a bulizás nyűgjeit. Kaptunk "napos oldallal felfele" tojást és kimentünk egy parkba frizbizni. Iowa City egyfajta egyetemváros, de nem az a nagyobb fajta, inkább ilyen kertvárosszerű tele kertes házikókkal. Ráadásul az itteni egyetemet "Parti Egyetemnek" is hívják, úgyhogy sokat elárul a hangulatról. Amúgy szállásadónk végzős fizikus, és nem mellesleg sört hegeszt az alagsorban. Dani lemosta a kocsit, toltunk egy kis frizbit a parkban, megnéztük a belvárost, majd újult erővel vágtunk neki az útnak. 

(frizbi a parkban)

(séta Iowa City belvárosában)

3-kor indultunk Omahába, itt Marissa fogadott minket puccos belvárosi lakásában. Már mentünk is a megszokott belváros-sör kombinált túránkra. Egész sok helyen vannak sörfőzdék pubbal itt az Államokban. 

(közös sörözés @ Upstream pub, Omaha)

(esti séta belvárosi látvánnyal)

(séta a parkban)

(középen az épület, amiben laktunk)

Chicagóból Iowa City felé vettük az irányt. Hat körül megérkeztünk szállásadónkhoz, Sydneyhez.

(Sydeny háza)

Este volt szerencsénk egy igazi amerikai házibulihoz, ahol sok kedves emberrel találkoztunk, és fogyasztottunk némi alkoholt is...

(házibuli Iowa Cityben)

(a buli vége felé - a többi kép túl durva...)

(ééés vendéglátónkkal, Sydneyvel)

(detroiti szállásunk kívülről)

Miután felkészültünk az indulásra, bementünk a detroiti belvárosba körülnézni. Letettük a kocsit a Joe Louis Arenánál és sétálgattunk egy jó órát a helyi felhőkarcolók között.

(a General Motors irodaháza)

Meglepő volt, mennyire üres volt a város szíve is egy hétköznap délelőtt.

(a belváros egy pontja reggel tízkor)

Ezt követően elindultunk Chicagoba. Egész jól haladtunk, így 5 órára be is értünk a belvárosba.

(útban a belváros felé, középen a Sears Tower)

Felmentünk a Sears Towerbe, az USA legmagasabb felhőkarcolójába - parádés volt a kilátás, amint azt a fotó is tanusítja.

(Sears Tower, a város felett)

(az üzleti negyed a Sears Towerből)

Ezt követően keveregtünk még egy kicsit az üzleti negyedben, majd elindultunk a szállásadónkhoz.

(a Michigan-tó partján)

Kipakolás után Lindseyvel leugrottunk egy közeli, helyi egyetemistákkal teli bárba egy sörre mielőtt a nap véget ért volna.

(Lindseyvel a háza előtt másnap reggel)

Kedves naplóm: "Tommy lepisilte a hálózsák zsákomat. :)

(Tommy)

Maradék pizzát megettük, majd irány Detroit.

(Danával, a hamiltoni szállásadónkkal, a lakása előtt)

Tanukoltunk Kanadában egy keveset. Odafele Tim Hortonnál (gyorsétterem hálózat) álltunk meg, wrapot (szendvics) ettünk. Határ viszonylag simán ment. Henry Ford múzeumba mentünk, ott gyárlátogatás, majd Red Wings bolt. Sajnos a Ford gyárban nem lehetett fotózni.

 (Ford gyár előcsarnoka)

(Red Wings bolt Bencével)

Ott Krogerben vásároltunk. Jessie és Sandra fogadtak minket. Parkolás az udvarban. Elmentünk vonatozni, körjárat, felső vasút.

(Felső vasút)

Onnan pubba mentünk, majd karakoke bárba. Sandrával énekeltem I want it that way-t."

(Pub, Jessie (szőke) és Sandra (fekete) akik integetnek)

Az idézet Danika naplójából való.

Az út hátralévő részére idáig nem volt túl sok konkrétum, eléggé képlékeny, így közben azt is tervezgetjük, hogy hogy legyen. Sok ötletet, véleményt hallottunk a szállásadóinktól mit volna érdemes meglátogatni, ha biztosabbak leszünk, közöljük hogy s mint. 

 08. 24.:

11 körül indultunk Binghamtonból.

Tankoltunk, majd Niagara falls felé vettük az irányt. Útközben megálltunk ismét egy Mekinél. (Sajtburger: 1 USD = 190Ft :) )

5kor értünk a zuhataghoz, és 2 óra volt amíg megnéztük a turistapontokat. Az amerikai oldalt választottuk, ez kevésbé ad teljes képet a vízesésről, viszont sokkal közelebb voltunk hozzá, mint ha a kanadai oldalról néztük volna.

(innen már nehéz visszafordulni)

(Niagara, trópusi idő, a hajam még mindig tart... háttérben Kanada)

Niagara után átléptünk Kanadába, és Hamiltonba mentünk, ahol Dana fogadott minket. Vettünk egy-egy pizzát, vacsoráztunk, videójátékoztunk, majd alvás!

 Aug. 22:

Sikeres landolás. :) Az autót is megszereztük.

(A kép ott készült, ahol aludtunk New Yorkban)

Egy bevásárlóközpontban álltunk meg beszerezni a gép működtetéséhez szükséges konnektor átalakítót, majd egy McDonald'sban hasznát is vettük. Mivel a "szállásadónkat" nem tudtuk elérni, hosteleket kerestünk. Találtunk is, és felkerestük 0:30-kor, majd az ott lakókról - 3 perc angolul való beszélgetés után - kiderült, hogy magyarok. :D Sajnos a tulaj azt mondta, hogy már nincs hely, tehát a kocsiban aludtunk. :(

(Egy jó reggeli ébredés)

Aug. 23:

Reggeli és netezés egy Mekiben. Ezután vettünk telefont és mobil internetet. Sok időbe telt mire megtaláltuk  a legjobb kombinációt, és működtetni is sikerült, de végül elindultunk Binghamtonba.

(Elég nehéz volt átverekedni magunkat a tömegen New Yorkban)

Itt kedvesen fogadott minket a szállásadónk, elmentünk sörözni, majd egy jót aludtunk.

(Szállásadónkkal, Marivel)

 Megérkeztünk, minden rembe, továbbiakat később. Üdv.

Este elnéztünk még egy sörözőbe, például mert 9 után már nem lehetett venni alkoholt a boltban. Hangulatos kis hely volt, de nem itt érdemes lerészegedni. 4 frank egy pohár Staropramen, mi a helyi sört választottuk 3.5 frankért (~840 huf). Dokumentáció alább.

A ma reggel csodásan indult, a Rhone folyó partján reggeliztünk, és reggeliztettük a madarakat.

Most épp a reptéren dekkolunk amúgy, mert késik 125 percet a gépünk. Sebaj, a szimpatikusabbak (tehát Dani kivételével :) kaptak 15 frank vouchert az éttermekben elkölteni. 

 Itt szálltunk megfele, kedves vendéglátóinknál. Fura kaját készítettek, ami Daninál annyit tesz hogy túl különlegesen összeállított ízekből áll, szerintünk meg annyit, hogy finom.

Vendéglátóinkkal:

 Itt a terv:

Időpont szerinti bontásban pedig:

Az elején még jó ötletnek tűnt...

Itt még Budapesten: